Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten

Sziasztok! Lorina vagyok, és egy könyvértékelést hoztam nektek egy magyar írótól, akitől ez volt az első könyvem és nem okozott csalódást egyenesen imádtam és azonnal rohantam a könyvesboltba a folytatásért. Ez a könyv nem más mint a Leányrablás Budapesten Böszörményi Gyulától.

Budapest, ​1896. 

A város a millenniumi ünnepségek lázában ég. A békebeli Monarchia minden zugából tízezerszám tódulnak az emberek, hogy megcsodálják az ezeréves Magyarország egybehordott kincseit. Köztük van a Marosvásárhelyről érkezett, 16 éves Hangay Emma kisasszony is, akinek a rendezvények második napján nyoma vész. 

Négy évvel később titokzatos távirat érkezik az azóta is gyászoló, idős édesapa, Hangay Árpád címére: a különös üzenetet Emma, a rég halottnak hitt lány küldte! Az ekkor 17 éves Mili kisasszony, Emma húga azonnal a fővárosba utazik, hogy nővére keresésére induljon. 

A talpraesett, éles eszű lány nem sejti, hogy midőn felszáll a vonatra, rémálmokhoz hasonló kalandok sora veszi kezdetét, melyek kibogozásában egyetlen támasza a jó hírű, ám igen zord természetű mesterdetektív, Ambrózy Richárd báró lesz.

Először is a borítója meseszép, főként ezért vettem meg és ez keltette fel az érdeklődésemet.(Tisztában vagyok vele, hogy nem a borító alapján kell főként ítélkezni, de ez annyira szép, hogy a könyv se lehet már rossz.) Meg  az is meglepett, hogy vörös pöttyös és Böszörményi Gyula. Az meg hogy? Nagyon kíváncsi volt, hogy ebből mégis mi fog kisülni. Annyira imádtam. A történelmi hangulata, a szereplők, a helyszínek annyira megelevenedtek, mintha én is a saját szememmel láttam volna mindent. Van egy különleges hangulata és az író stílusa meg szóhasználata fenomenális. Azóta már a folytatásait is elolvastam a regénynek és izgatottan várom a következő részt, mert mindegyik pazar. Továbbá a rejtélyek és azok felderítését is izgatottan olvastam. Ami pedig a 19. században játszódik, az már csak jó lehet. Betekintést nyújt az akkori Magyarországba és főként Budapestbe, hogy akkor még milyen épületek álltak és az akkori emberek mindennapjaiba. Mintha egy időutazáson vettem volna részt a történet folyamán. Annyira élénken kirajzolódott  a fejemben minden egyes utca, épület. 

Emellett humoros is. Imádtam olvasni Mili és Richárd részeit. Ketten ütős párost alkotnak. De a többi szereplő is annyira egyedi és életszagú. Emma, Agáta mama, Tarján Vili, Terka néni, Isti mind szerethető karakterek és őket is nagyon megkedveltem olvasás közben.

Mili volt a kedvenc szereplőm és az ő részeit szerettem a legjobban olvasni, főleg amikor a báróval civakodott, és kioktatta. 

 Többek között még nagyon talpraesett és nem fél kinyilvánítani a véleményét, legyen az jó vagy rossz. A báróval pedig kesztyűs kézzel elbánik, és nem hagyja, hogy kevesebbnek nézzék, mert "szoknyát hord". 

Emmát is szerettem nyomon követni, hogy épp hol jár és ki is akkor. Ő rengeteg dolgon megy keresztül rövid idő alatt és nagyon hamar meg kell tanulnia alkalmazkodnia az újabbnál-újabb helyzethez, de mindig állja az akadályokat.

Ezt a könyvet meleg szívvel ajánlom minden korosztálynak, aki szereti a rejtélyeket, kalandokat, és azt sem bánja, ha több mint 100 évet kell visszautazni a múltba, hogy találkozzon Emmával, Mili kisasszonnyal, a morcos báróval és a többi szereplővel.

Értékelés:5/5

Kevenc karakter: Egyértelmű hogy Mili kisasszony.

Kedvenc idézet:

– Oh! – nyögte csalódottan. – Talán akad még valami, amit az imént nem tudott elmondani a pocsék külsőmről?É 

– Azon már túl vagyunk, báró úr – mondtam visszafojtott haraggal (s közben rádöbbentem: majdnem az csúszott ki a számon, hogy "bárókám"). – Most inkább azt szeretném hallani, merre járt és mit tudott meg azalatt, míg engem hol jéghideg, hol perzselően forró vízbe mártogattak, hátha attól visszatér a józan eszem, amit a maga konflisa ütött ki a helyéből. 
Ekkor – mindenre esküszöm, ami szent – Ambrózy Richárd fakó arcán fanyar, gunyoros mosoly suhant át!
Kiadó:Könyvmolyképző

Oldalszám:334