Sziasztok! Lorina vagyok és ma egy friss megjelenésű könyvről fogok írni, ami mindig szembe jött velem, vagy facebookon, vagy molyon, mindenhol csak ezt a könyvet láttam és hogy mennyire izgalmas pörgős, és a borítója is megfogott, meg a címe.
Fülszöveg:
Soha ne hagyd abba! Soha ne felejts!
Jó barátok voltak, amióta csak megtanultak járni.
Ma délelőtt óta vadidegenek.
A fiú bármit megtesz, hogy emlékezzen. A lány bármit megtesz, hogy felejtsen.
Ne habozz! Imádni fogod.
Tényleg imádtam! Szkeptikusan álltam hozzá, hogy vajon ebből mit hoztak ki, és mennyire nagy körülötte a felhajtás. Megéri elolvasni vagy csak túlságosan felfújják. Szerintem bőven elég ha annyit írok, hogy egy délután alatt elolvastam az egész könyvet egy ültő helyemben.( Azt persze tegyük hozzá, hogy kevesebb mint 200 oldalas a regény.) Nem is tudtam letenni, csak úgy faltam az oldalakat.
Az értékelés helyenként cselekményleírást tartalmaz, csak saját felelősségre olvasd tovább!
Történetünk 2 középiskolás diákról szól. Fogalmuk sincs arról, hogy kik ők. Nem emlékeznek semmire az életükből. Silas és Charlie régen nagyon közel álltak egymáshoz, de most csak idegenek, akik próbálják kideríteni, mi történt velük és hogyan szerezzék vissza az emlékeiket.
Nagyon vicces és pörgős a történet egyáltalán nem unalmas, sőt unalmas részek sincsenek benne, hiszen elég rövid könyvről van szó. Silas karakterét szerettem a legjobban. Folyamatosan poénkodott és mindig próbálta Charlie-t jobb kedvre deríteni. Egy pozitív karakter, míg Charlie inkább borúlátó, ami érthető a családi hátterét illetően, már amennyit neki is sikerült megtudnia magáról. Ellentétek, akik vonzzák egymást.
Emellett annyira érdekes ahogy "megismerik magukat" újra, hogy miket csináltak a múltban és most a jelenben mennyire másképp viszonyulnak önmagukhoz, és hogy másképp viselkednek mint amit megszoktak tőlük. Próbálnak helyesen cselekedni és kitalálni, mi történik velük.
Nagyon érdekelt, hogy kiderül-e a történetben hogy mit jelent a "Soha de soha" ahogy a cím is mondja és legnagyobb sajnálatomra nem, bár van egy sejtésem és valószínűnek tartom,hogy jól gondolom.
Függővég, de az valami brutális. Amikor kezd körvonalazódni, hogy miért nem emlékeznek semmire, akkor BUMMM vége. Folytatás következik. Ültem a könyvvel a kezemben és azt kérdeztem magamtól, ez mégis mi a fene volt. Hogy tehették ezt velem? Túl sok időt kell várnom, hogy lefordítsák a következő részt és ez nem fair egy ilyen befejezés mellett...
Összességében bárkinek ajánlom, mert egy pörgős, kalandos történetről van szó, ami cseppet sem hétköznapi. Izgatottan várom, hogy lefordítsák a következő részt.
Értékelés:5/5*
Kedvenc karakter: Silas
Kedvenc idézet:"– De mi van, ha valójában angyalok vagyunk, az a dolgunk, hogy segítsünk valakinek, és azért kaptuk ezeket a testeket, hogy végrehajthassuk a küldetésünket?
Felsóhajt.
– Ilyenkor hallod magadat?"Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám:176
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése